Féjja Sándor

Féjja Sándor

oktató

Féjja Sándor

Féjja Sándor filmkutató, pszichológus Budapesten született (1940. dec. 6.), a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett (1959). Filmlaboránsi és fényképészi szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK klinikai pszichológus szakán, Mérei Ferenc tanítványaként végezte (1969), s közben művészettörténeti, esztétikai és filmmel kapcsolatos szaktárgyakkal foglalkozott; a Színház- és Filmművészeti Főiskolán egyetemes filmtörténetet és filmesztétikát tanult. Diplomamunkája: Patopszichológiai megnyilvánulások a filmművészetben. Éveken át tevékenykedett a hazai amatőrfotós és -filmes mozgalomban (előadások, cikkek írása, lapszerkesztés, zsűrizések). Fotográfiával foglalkozó szakcikkei 1966 óta jelentek/jelennek meg: FOTO, Fotografie, Fotóművészet, Szellemkép, Fotómozaik, Digitális Fotó Magazin. 1970-ben vette fel tagjai sorába a Magyar Fotóművészek Szövetsége, ahol több éven át vezette az Ösztöndíj Bizottságot. 

Pályáját a MAFILM-nél kezdte, volt világosító, laboráns, segédoperatőr, állófotós. A filmgyár laboratóriumából a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióhoz került filmraktárosnak, majd a IV. sz. játékfilmstúdióhoz dramaturgnak. 1972 és 1976 között a filmgyár vállalati pszichológusaként gyakorlati feladatokat végzett. Filmpszichológiai kutatásokkal - közönség- és filmhatás tárgykörében - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum megbízásából kezdett el foglalkozni (1968-tól), melynek tudományos kutatója lett. Tagja volt itt a filmszociológiai kutatócsoportnak (1976-tól), ezzel egyidejűleg a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (majd Budapest Film) elméleti és módszertani osztályát vezette, kiadványát (Az EMO Közleményei) szerkesztette, melyben rendszeresen publikált. Több tévéműsorban szerepel(t). Számos tanulmánya az animációs film egyetemes és magyar történetével s esztétikájával foglalkozik. Nyomdai előkészítésre vár A kiskakas kutyakötelessége. Macskássy Gyula világa c. tanulmánya (In: Macskássy Gyula munkássága és a magyar reklámfilm és filmanimáció 1971-ig, 2009). 

Írásai több lapban olvashatók: Filmvilág, Jelentkezünk, Pergő Képek, Szakszervezeti Szemle, Filmkultúra, Kinetechnische Mitteilungen, Filmkultúra Online, Muszter, Filmtudományi Szemle, Művészet, valamint Kritika, Magyar Pedagógia, Magyartanítás, Népművelés, Budapesti Népművelő, MAFILM Híradó, Pannónia Film Híradó, Hungarofilm Bulletin stb. 
A filmpszichológia c. tantárgy óraadója volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán s az Eszterházy Tanárképző Főiskolán, egyetemes animációtörténeti kurzusokat jegyez a Magyar Iparművészeti Főiskolán (most Moholy-Nagy László Egyetem). Filmklubi foglalkozásokat tart. Filmterápiás csoportfoglalkozásokat vezetett büntetésvégrehajtó intézetekben. A Teleschola tévéiskolán a filmtörténet és mozgóképelemzés tanára volt. Jelenleg e tantárgyat több helyen tanítja: Hálózat Médiaiskola, Polifilm, Zsámba Pénzügyi és Számviteli Bt., Szent István Egyetem; mozgóképbefogadás-pszichológiai előadásokat tart és konfliktuskezelő tréningeket vezet a Moziinfo Informatikai és Oktatási Kft.-nél, valamint a Magyar Operatőrök Társaságánál (H. S. C.).

Tagja a Magyar Pszichológiai Társaságnak, az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesületnek s a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének. Elnöke a (magán) Pannon Animáció Alapítványnak, kurátora a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Mozgókép Szakmai Kollégiumának. 2000-től számlaképes egyéni vállalkozó (oktat, publikál, film- és fotótárgyú szaklektori munkát végez).

Tanulmányai között jegyzi: A „Fényes szelek" attitűd és identifikációs vizsgálata (1971), Kegyetlenség, erőszak, félelem. A Jancsó-filmek lélektanához (1972), Pszichikus folyamatok az animációs film befogadásakor (In: Tanulmányok a magyar animációs filmről, 1975), Személyközi kudarcok - álarcban. Ingmar Bergman pszichológiai modellje (1979), Psychological processes involved in watching animated film (In: Studies in Hungarian Animation I-II., 1980), A magyar szociálpszichológiai rövidfilm története és fejlődése (In: A népszerű-tudományos film, 1981), A tizenévesek filmbefogadói magatartásáról (1982), Fotóművészet és fotókultúra (In: Művészeti ismeretek, 1985), Mi fán terem a néző animációképe? (In: HÁTTÉR a gyerekkultúrához, 1988), O voszprijátyii i vozgyejsztviji kinoisszkusztva (In: Metodologija i metodika szociologicseszko iszledovanyija kinoauditorii, Moszkva, 1987), N. N.-ek közt Indiában (2009). Egyik szerzője a kétkötetes Magyar Filmlexikonnak (Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005), társszerzője A magyar filmes szakirodalom repertóriumának (Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2009. Kézirat).

Önálló művei sorában szerepel továbbá: A filmnyelv ABC-je (1970), Filmdramaturgia (1971), Film és közönség (1975), Fotóművészet és pszichológia (1975), Pécsi József (1976), Walt Disney (1978), Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai (1978), A Ludas Matyi c. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata (1979), Illés György (1979), Bevezetés a filmszociológiába I-II. (1976, 1979), 15 filmlecke (1982), Az amatőrfilmről (1982), Gyermekfilmklub (1984), Aktalbum (1984), A filmbeli személyiség - Filmpszichológia például így (1989), Holnap nyolcéves leszek. Az egész estés filmanimációról (1994).

Egyéb vonatkozó források:

MTI Ki kicsoda 2006 
(Bp., 2005, 496. o.),

Who is Who Magyarországon 
(Hübners Who is Who, Svájc, 2005, 517. o.),

Magyar Filmlexikon 
(Bp., 2005, 253. o.).