Csányi János alapító életrajza

CSÁNYI JÁNOS SZAKMAI ÉLETRAJZ

18 évesen, 1984-86-ig a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja.
1986-90-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola (SZFF) hallgatója.
1989-ben belép a Fideszbe, majd megalakítja az SZFF Fidesz alapszervezetét.
1990-ben az SZFF diákönkormányzat első elnöke, vezetésével elfogadják az intézmény új oktatási programját, rektor és a szenátus lemondását.
1990-91-es évadban a budapesti Katona József Színház tagja.
1990-ben Makk Károly rendezésében a Magyar rekviem c. játékfilm szereplője.
1990 végén kezdeményezi az állandó társulattal működő Soproni Petőfi Színház alapítását, társaival eléri az állami és az önkormányzati támogatás biztosítását, a színházi rekonstrukció előkészítését, és a színházpártoló társaság létrehozását. 1991 tavaszán a Soproni Petőfi Színház megalakul, de 1991 őszén a város az igazgatást egy budapesti színház vezetőire bízza.
1991-ben a színházalapítás drámai önkormányzati közgyűléseiről TV dokumentumfilm készül.
1992-ben Szőnyi G Sándor rendezésében A pályaudvar lovagja c. játékfilm szereplője.
1992-93-ban A játék c. darabját írja és rendezi.
1994-ben Sós Mária rendezésében A pártütők c. TV film főszereplője.
1993-94-ben létrehozza a Szentivánéji álom c. produkciót, melyhez műfordítást és díszlettervet készít, újra írja a Mesterember jeleneteket, rendezi és menedzseli az előadást, amit 2007-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – az elmúlt negyedszázad 7 legjelentősebb színházi produkciója közt – érettségi tananyagnak választ.
1995-ben megkapja a színikritikusok rendezői díját.
1995-96-ban a TV1 számára megrendezi A fekete zongora c. TV filmjét.
1995-96-ban megalapítja a Bárka Színházat, létrehozva az első közhasznú szervezetként társulattal működő hivatásos színházat; Józsefváros, az MFB és egy magánalapítvány részvételével új tulajdonosi struktúrát és szervezeti modellt alakít ki; megújítja a gazdasági és közönségszervezési területeket (pl. szabad bérlet kialakítása). Szakmai/művészeti innovációkat vezet be, többek között: a színház művészeti központként értelmezése, a professzionális színházi tér kinyitása, az írói műhely létrehozása és ősbemutatókra épülő repertoár kialakítása, saját lap alapítása (Hajónapló) és könyvek kiadása, a színházra nevelés és az ifjúsági színházi program elindítása, a színházon belüli filmgyártás kidolgozása (pl. Cseh Tamás életműsorozat TV felvétele), a társulatban született eredeti művek – drámák, filmek, zeneművek etc. – bemutatása.
1996-2005 végéig a Hajónapló c. lap felelős kiadója.
1996-ban Bari Károly szerkesztésében megjelenik a „Csányi János, színházi ember” c. könyv.
1998-99-ben a Bárka Színház rekonstrukciós beruházás felelős vezetője.
1998-2005 között Dalok időrendben c. Cseh Tamás életmű TV sorozat producere (rendező: Mispál Attila).
2000-ben Jászai-díjat kap.
2001-ben a Maraton c. dokumentumfilm producere (rendező: Mispál Attila).
2001-ben viharos előzmények után újraválasztják, mint Bárka igazgatót. Az új színházi modell számos innovációja sikert hoz. A Bárka az új szakmai kezdeményezések és a fiatal tehetségek pályaindító helyszíne lesz, elismert szakmai műhellyé válik Budapesten.
2003-ban megrendezi a Rómeó és Júlia c. előadást, amelyhez új műfordítást készít.
2004-05-ben a Corvin Sétány fejlesztési nagyberuházás kulturális tervezésének vezetője (a tervek forráshiány miatt papíron maradnak).
2004-ben a 8 Közép-európai ország részvételével megalakuló COMET nemzetközi színházi szervezetet alapító elnöke.
2005-ben felkérésre a magyar színházi struktúra korszerűsítési programjának tervezője.
2005-ben a debreceni Latinovits Színház szakmai tervezésének vezetője, a Debreceni Színházi Régió koncepciójának kidolgozója.
2006-tól a Csokonai Színház igazgatója. Egy év alatt 70 új munkatárssal átalakítja a színház szervezeti struktúráját, gazdálkodását és művészeti programját. Megalapítja a Kortárs Magyar Dráma Fesztivált (Deszka Fesztivál) és létrehozza a nemzetközi JEL Fesztivált. Elindítja a színház önálló filmstúdióját és saját lapját. 2007-ben a feltételek hiánya miatt igazgatói posztjáról közös megegyezéssel távozik.
2007-ben a Liberté ’56 játékfilm társproducere (rendező: Vidnyánszky Attila)
2008-09-ben megalapítja a Színház és Film Intézetet (SZFI), melynek igazgatójaként kidolgozza a szakoktatásból hiányzó mintegy 50 színházi és filmes szakma képzését.
2009 elején a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház egyesülésének, az “Alkotmányozó Zsinat és ünnep” eseményeinek tervezője és programigazgatója.
2009 tavaszától egy éven át a kulturális terület vezető munkatársaként részt vesz “Az ország szellemi újjáépítése” program létrehozásában.
2010-ben a Nemzeti Kultúráért Egyesület alapítója és ügyvezető alelnöke, mely 2010. végén a Parlament felsőházi üléstermében alakul meg. Az egyesület 2012-ben belső támadások miatt felfüggeszti tevékenységét.
2011-ben az SZFI fenntartásában megalapítja a Színház- és Filmművészeti Szakközépiskolát.
2011-ben a Szívdobogás c. kisjátékfilm producere (rendező: Bereményi Géza).
2012-13-ban a Székesfehérvári Vörösmarty Színház stratégiai és fejlesztési igazgatója. Új bérletrendszert és jegyárpolitikát, a kávézóban új pódiumszínpadot, és új próbatermet hoz létre, kibővíti a nagyszínházi páholyokat, színházi képzőművészeti galériát alapít, létrehozza a színész-gyakornoki hátteret és előkészíti a Koronázási Ünnepi Játékokat.
2012-ben A magunk erejéből – Turistvándi c. dokumentumfilm producere (rendező: Zsigmond Dezső).
2013-ban a Magyar Állami Operaházban R.Duncen-B.Britten: Lukrécia meggyalázása c. opera rendezője.
2014-ben kidolgozza a Balaton Szimfóniája Nemzetközi Klasszikus Zenei Fesztivál terveit, és az egykori székesfehérvári Királyi Bazilika fénykontúrokkal, valós méretben megépítését, a „Fénybazilika” tervet. A tervek forráshiány miatt papíron maradnak.
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja lesz, közgyűlési képviselővé választják. 2015-ben kezdeményezi a Színházművészeti Tagozat belső Szakmai Műhelyének létrehozását.
2015-ben az SZFI igazgatójaként a Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kar és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar megbízásából létrehozza az SZFI egyetemi programját, melyhez 12 egyetemi szakirányú továbbképzés dolgoz ki.
2016-ban a Magyarországi Református Egyházban a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány elnökévé választják, megalapítja és elindítja az RKK Műhely eseménysorozatot.
2016-ban kezdeményezi a Bárka újra-alapítását, melynek elhelyezéséhez 2017-ben egy használaton kívüli budapesti romos állapotú műemlék nagytemplom megmentését kezdeményezi. Az előkészítést követően a templomot a szlovák kormányfő elkéri a Magyar Államtól.
2018 végétől 3 évig Budapesten a Stefánia úton egy ingatlan nagyberuházás ügyvezető igazgatója.
2019-ben producerként – a magyar és a lengyel állami televízióval együttműködve - Triptichon címen kezdeményezi gróf Esterházy Jánosról szóló koprodukciós dokumentumfilmek létrehozását.
2020 elején szakmai tanulmányban kidolgozza a Vígszínház átfogó korszerűsítési terveit.
2020. végén a Karácsonyi dalok Európáért (Szent II. János Pál pápa és Esterházy János gondolataival) c. koncertfilm rendezője és Csányi Mártonnal a producere.
2021-ben az Apám, Esterházy János c. rövid dokumentumfilm producere és főszerkesztője (filmterv, végső vágás), amely a Savaria Filmszemlén (nagy)díjat kap (rendező: Zsigmond Dezső).
2021. őszén a Triptichon – Esterházy János élete és öröksége c. dokumentumfilmek producere és főszerkesztője (filmterv, végső vágás), melyből a magyar televíziónak 3x52’-es változat, a lengyel TVP-nek 72’-es változat lengyel nyelvű készült, valamint egy 80’-es magyar nyelvű fesztivál verzió készül.
2022-ben vezető producerként megkezdi a nemzetközi koprodukciós TV sorozat forgatókönyv fejlesztését.
2022. nyarán a Magyar Mozgókép Fesztiválon a Triptichont kategóriájában az 5 legjobb film közé választják.
2022. nyarán a Színház és Film Intézetet Budapest belvárosában a Váci utcában lévő egyházi ingatlanegyüttesbe költözik.
2022. őszén a Színház és Film Intézet Credo néven megnyitja bisztróját és kávézóját.
2022. végén a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara új színház- és filmművészeti intézet oktatási programjainak kidolgozásával és alapítási terveinek előkészítésével bízza meg.
2023. első felében Sopron városa megbízza a soproni Petőfi Színházat és a Fertőrákosi Barlangszínházat is magában foglaló Soproni Pro Kultúra Nonprofit Kft. szakmai átalakításának és fejlesztési terveinek kidolgozásával, melyet 2023 őszre tanulmány formájában elkészít és átad a városnak.

Szakmai partnerek