ÉLETÚTJA

1966. február 1-én született Vácott. 1976-ig a 750 lelket számláló Pest-megyei faluban, Kisnémedin nagyszülei házában él, majd szüleivel és öccsével Vácra költöznek.
1978-80 között a Váci Haladás SE sportolója. Eredményei között 1980-ban Cegléden kislabda hajításban országos csúccsal Úttörő Olimpia területi bajnokságot nyer.
1980-84-ig középiskolai tanulmányait Vácott a Sztáron Sándor Gimnáziumban majd Budapesten a Kaffka Margit Gimnáziumban végzi, a Sztáron Sándor Gimnáziumban érettségizik.
12 éves korától verseket ír, a középiskolában lapot alapít, Budapesten Beke Kata tanítja.
1982-84 között amatőr színész, a gödöllői színészképző stúdió tagja (többek között Ascher Tamás, Árkosi Árpád, Gaál Erzsébet, Uray György, Vekerdi Tamás foglalkozásain vesz részt). 1983-ban pantomimet tanul Uray Péter csoportjában.
1984-86-ig segédszínész, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, kisebb szerepekben lép fel.
1986-ban felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Zsámbéki Gábor és Székely Gábor osztályába, 3. és 4. éves vizsgamunkái szakmai figyelmet keltenek.
1987-ben megházasodik, felesége Halász Margit tanár, író, 1990 márciusban születik Márton fiuk.
1989-ben belép a Fideszbe, majd megalakítja az egyetem első Fidesz alapszervezetét.
1990-ben végzős hallgatóként a megalakuló diákönkormányzat első elnökévé választják, vezető szerepet játszik az egyetem oktatási programjának, vezetésének és szenátusának rendszerváltáskori átalakításában. 1990-ben kap diplomát, mint színművész.
1990-91-es évadban a budapesti Katona József Színház társulatának tagja.
1990-91-ben kezdeményezésére Sopron Város Önkormányzata megbízza az állandó társulattal működő Soproni Petőfi Színház megalapításával. Kiss Csaba és Matuz János dramaturg hallgatókat kéri fel munkatársként, elérik az állami és az önkormányzati támogatás biztosítását, a színházi rekonstrukció előkészítését és megalapítják a színházpártoló társaságot. Előterjesztésük alapján az Önkormányzat 1991-ben megalapítja a színházat, ami a rekonstrukciót követően 1992-től kezdi meg működését. 1991 őszén – 3 maratoni hosszúságú közgyűlést követően – a város az igazgatást egy budapesti színház vezetőire bízza. A színházalapítás drámai önkormányzati üléseiről dokumentumfilm készül (rendező: Sós Mária).
1991-től szabadfoglalkozású színész. Rövid időre videókazetta-kölcsönző családi vállalkozást hoz létre, fél év alatt az országban több településen összesen 6 üzletet nyit meg, majd a vállalkozást átadja családtagjainak.
1992-ben Szőnyi G Sándor rendezésében A pályaudvar lovagja c. játékfilm szereplője.
1992-93-ban a Merlin Színházban hivatásos színészekből szervezett alkalmi társulatával létrehozza A játék c. előadást, melyet ír és rendez. A produkció szakmai visszhangot kelt.
1994-ben Sós Mária rendezésében A pártütők c. TV film főszereplője.
1993-94-ben kivételes alkalmi társulatával (Kulka János, Szakács Tibor/Fekete Ernő, Gazdag Tibor, Magyar Attila, Mucsi Zoltán, Murányi Tünde, Scherer Péter, Szabó Győző, Tóth József, Udvaros Dorottya, Vasvári Emese) létrehozza a Szentivánéji álom c. előadást, az első professzionális magánprodukciót, melyhez új műfordítást és díszletterveket készít, újra írja a Mesterember jeleneteket, rendezi és menedzseli az előadást. A produkció kiemelkedő szakmai és közönségsikert arat, számos díjat nyer és több külföldi meghívás kap. Egy mérvadó szakmai lap a ’90-es évek legjelentősebb színházi előadásának nevezi. Műfordítás megjelenik a Színház c. lap mellékleteként, melyet Géher István méltat.
1995-ben megkapja a színikritikusok rendezői díját.
1995-96-ban a TV1 megbízásából Cseh Tamás ill. neves színészek közreműködésével elkészíti A fekete zongora c. TV filmjét, melyet a TV1 és a Duna TV számos alkalommal műsorra tűz. A film bemutatását követően (belső) televíziós elismerést kap.
1995-ben elindítja a Bárka Színház megalapítását. 1996 tavaszán a Józsefvárosi Önkormányzat a létrehozás terveit elfogadja. A színház alapító igazgatója lesz. Kidolgozza az ország első társulattal, közhasznú szervezetként működő hivatásos színházi működését; Józsefváros, az MFB és egy magánalapítvány részvételével új tulajdonosi struktúrát hoz létre; megújítja a gazdasági és közönségszervezési területeket (pl. szabad bérlet kialakítása); szakmai/művészeti innovációkat vezet be, többek között: a színház művészeti központként értelmezése, a színházi térben a nézők elhelyezése, a játéktér újra értelmezése, az írói műhely létrehozása és ősbemutatókra épülő repertoár kialakítása, saját lap alapítása (Hajónapló) és könyvek kiadása, az ifjúsági színházi program elindítása, a színházon belüli filmgyártás létrehozása (pl. Cseh Tamás életműsorozat TV felvétele), a társulatban született eredeti művek – drámák, filmek, zeneművek etc. – bemutatása. A társulat 1997 őszén ideiglenes körülmények között kezdi meg működését.
1996-2005 végéig a Hajónapló c. lap felelős kiadója (főszerkesztő: Bérczes László).
1996-ban Bari Károly szerkesztésében megjelenik a „Csányi János, színházi ember” c. könyv.
1998-99-ben a Józsefvárosi Önkormányzat a Bárka állami tulajdonú színházépületének átépítését és műemléki rekonstrukcióját pénzhiány miatt átadja a színházi közhasznú társaságnak, ami végül több mint 50%-ban saját forrásból épül meg; a rekonstrukciós beruházás felelős vezetője lesz. A Bárkát 1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnök és Törőcsik Mari színművész nyitja meg.
1998-2005 között Dalok időrendben c. Cseh Tamás életmű TV sorozat producere (rendező: Mispál Attila).
2000-ben Jászai Díjat kap.
2001-ben a Maraton c. dokumentumfilm producere (rendező: Mispál Attila).
2001-re az alapítási küzdelmek nehézségei következtében a színház társulata kettészakad. Feleségétől különválik. A társulat távozó része, Schilling Árpád vezetésével pályázatot ad be a Bárka átvételére. 2002-ben minden politikai oldal által támogatva, elsöprő többséggel újraválasztják, mint igazgatót. A közhasznú szervezet működési feltételeit stabilizálja és a társulatot – többek között Bérczes László közreműködésével, kiemelkedő határon túli fiatal művészek bevonásával – ismételten felépíti. Az új színházi modell számos innovációja sikert hoz. Második igazgatói periódusában a Bárka Színház a szakmai kezdeményezések és fiatal tehetségek pályaindító helyszíne lesz, egyedi és elismert színházzá válik Budapesten. A társulatból többek között 12 színházigazgató ill. társulatvezető, számos kiemelkedő művész és szakember kerül a magyar színházi életbe.
2003-ban megrendezi a Rómeó és Júlia c. előadást, amelyhez műfordítást készít.
2004-05-ben felkérik a Corvin Sétány kiemelt városfejlesztési nagyberuházás kulturális projektjeinek megtervezésére, munkacsoportjával mintegy 100 közösségi kulturális és művészet projektet dolgoz ki (a tervek forráshiány miatt papíron maradnak).
2004-05-ben kezdeményezi 8 közép- és kelet-európai ország színházait tömörítő COMET nemzetközi színházi szervezet alapítását, melynek 2005 tavaszán elnökévé választják.
2004-től a romló finanszírozási feltételek miatt – a nézőszám és bevételek növelése érdekében – teljes körűen előkészíti a Bárka Színház II. lépcsős beruházását. A kiviteli tervek elkészülnek, de az Önkormányzat a kezdés előtt 2 héttel leállítja az építkezést. 2005 őszén az évek óta csökkenő állami támogatás és a polgármester színházellenes intézkedései miatt tiltakozásul alapító igazgatói posztjáról lemond.
2005-ben felkérésre előkészíti a magyar színházi struktúra korszerűsítésének átfogó programját, a munkába bevonja Vidnyánszky Attilát és Szikora Jánost.
2005-ben felkérik az újonnan épülő debreceni Latinovits Színház (később: Csokonai Fórum) szakmai tervezésének vezetésére. Megalkotja a Debreceni Színházi Régió koncepcióját.
2005 végén pályázatot ad be a Csokonai Színház igazgatására és a regionális színházi struktúra létrehozására, munkatársként a művészeti vezetésre Vidnyánszky Attilát kéri fel. A fejlesztési program a Csokonai Színház, mint zenés népszínház, (a tervezett) Latinovits Színház, mint művészszínház, valamint a Vojtina Bábszínház, mint gyermekszínház egységes működtetése mellett a Debreceni Egyetemmel közös Színházi Akadémiát, önálló Raktár- és Műhelyház építését, valamint egy külkapcsolatokkal megerősített marketing centrumot foglal magában. Debrecen Közgyűlése 2006. január 1-től ellenszavazat nélkül megválasztja a Csokonai Színház igazgatójának, és megbízást kap a Debreceni Színházi Régió egységei alapításának szakmai előkészítésére.
2006-ban egyetlen év alatt – több mint 70 új munkatárssal – átalakítja a Csokonai Színház szervezeti struktúráját, gazdálkodását és művészeti programját. Az engedélyezési eljárás befejezéséig vezeti a Latinovits Színház szakmai tervezését (építésztervezők: Finta József és Szabó Tamás, színháztechnológia: Homolya László). Létrehozza a nemzetközi JEL Fesztivált, és megalapítja a Kortárs Magyar Dráma (un. „Deszka”) Fesztivált. Elindítja a színház önálló filmstúdióját, állandó televíziós műsorát és saját lapját. A társulati fizetéseket belső forrás-átcsoportosítással 30%-kal megemeli.
2007 elején a színház Liberté ’56 címmel játékfilmet forgat, melynek társproducere lesz (producer: Kántor László, író: Szőcs Géza, rendező: Vidnyánszky Attila).
2006 végére Debrecen Önkormányzata – az első évad sikeres bemutatói és az intézmény eredményes átalakítása ellenére – a városi közintézmények finanszírozási problémái miatt a fejlesztés többletköltségeitől visszalép. A színház 2006-os költségvetés 2007 elején – a gazdasági vezető adminisztrációs hibája következtében – kötelezettségvállalás túllépéssel zár. A feltételek hiánya miatt 2007 tavaszán igazgatói posztjáról közös megegyezéssel távozik.
2007 májusban feleségül veszi Varga Gabriella színművésznőt. 2009 januárban születik Anna Róza lányuk.
2007-ben a legnagyobb magyar szállodakomplexum, a siófoki Ezüstpart felkérésére elkészíti 33 kulturális és közöségi program megvalósítási tanulmánytervét. A projektek tulajdonosváltás miatt terv szinten maradnak.
2007-ben Szentivánéji álom c. rendezését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – az elmúlt negyedszázad 7 legjelentősebb színházi produkciójának egyikeként – érettségi tananyaggá választja.
2007 őszén kezdeményezi a Közép-Európa Filmstúdió Zrt. alapítását. A társaság 2008. elején megalakul, melynek résztulajdonosa és vezérigazgatója lesz (a nemzetközi gazdasági válság és a magyar filmtámogatás 2008-as visszaesése miatt a stúdió végül nem kezdi meg működését).
2008 őszén és 2009 őszén a Finta Építész Stúdió megbízásából a szombathelyi Weöres Sándor Színház beruházásához készülő tervpályázat szakmai programvezetője.
2008 utolsó negyedévben a Károli Gáspár Református Egyetem tulajdonosi részvételével kezdeményezi a Színház és Film Intézet (SZFI) alapítását, kidolgozva a színház- és filmművészeti szakmák együttes képzésének koncepcióját. A társaság 2009. tavaszán megalakul, melynek alapító igazgatója és társtulajdonosa lesz.
2009 elején Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE lelkészi vezetője felkéri a 2009. május 22-ei egyháztörténeti esemény, a belföldi egyházkerületek és a határon túli részegyházak újraegyesítésével létrejövő Magyar Református Egyház megalakulása, az “Alkotmányozó Zsinat és ünnep” szimbolikus eseményeinek megtervezésére és a program lebonyolításának vezetésére. Létrehozza a ‘maréknyi föld’ és az ‘egyesítő menet’, valamint további kulturális és közösségi események terveit, és sikerrel vezényli le az ünnepet.
2009 tavasztól Szőcs Géza közvetlen munkatársaként egy éven keresztül meghatározó szerepet vállal a kulturális terület átfogó fejlesztési terve, “Az ország szellemi újjáépítése” program létrehozásában. 2010-ben helyettes államtitkár jelölt, azonban a kormánylétszámot korlátozó döntés miatt, mely a kulturális területen a 3 helyettes államtitkár jelöltből 2-t érint, a munkát végül nem kezdi meg.
2010 nyarán 33 kiemelkedő kulturális szakember meghívásával kezdeményezi a Nemzeti Kultúráért Egyesület alapítását, amely 2010. október 10-én Kesztölcön jön létre. Az Egyesület ügyvivő alelnökévé választják. Az alapítás előkészítése 2010. december 10-én a Parlament felsőházi üléstermében mintegy 400 fő részvételével fejeződik be. Ügyvivő alelnökként az un. csomóponti személyiségekből álló tagság megduplázásával fél év alatt 12 tagozatban mintegy 37 szekciót hoz létre, felállítva a magyarság határokon átívelő nemzeti kulturális hálózatát. 2011. decemberben az átalakuló egyesület szakmai szervezetét tömörítő Választmány elnöke lesz. Az egyesület működését 2012-ben belső támadások érik, ami miatt a szervezet tevékenységének felfüggesztéséről döntenek.
2011 őszén a Színház és Film Intézetet nonprofit társasággá alakítja, és a fenntartásában megalapítja (majd 2013-tól továbbfejleszti) a Színház- és Filmművészeti Szakgimnázium és Technikumot.
2011-ben a Szívdobogás c. kisjátékfilm producere (rendező: Bereményi Géza).
2012. tavaszán dr. Szikora Jánossal közösen pályázatot ad be a Székesfehérvári Vörösmarty Színház vezetésére. A Képviselőtestület a pályázatot ellenszavazat nélkül támogatja, 2012. augusztustól a színház fejlesztésekkel és nagyprojektekkel foglalkozó stratégiai igazgatója lesz. Rövid idő alatt számos átalakítást és szakmai fejlesztést valósít meg (többek között az új bérletrendszer, jegyárpolitika és gyermekbérletek létrehozása, az új pódiumszínpad és kávézó, az új próbaterem, a kibővített nagyszínházi középpáholyok, a munkahelyek logisztikai átrendezése, az új képzőművészeti galéria és a színész-gyakornoki háttér kialakítása, valamint a Koronázási Ünnepi Játékok előkészítése), azonban az igazgatóval eltérő stratégiai terveik miatt az első évad végén közös megegyezéssel távozik a színház vezetéséből.
2012-ben A magunk erejéből – Turistvándi c. dokumentumfilm producere (rendező: Zsigmond Dezső).
2013. őszén a Magyar Állami Operaház felkérésére, B.Britten születésének 100. évfordulójára megrendezi R.Duncen-B.Britten: Lukrécia meggyalázása c. operáját, melyet a MAÓ után a Zeneakadémia is műsorára tűz.
2013. telétől elkészíti a Színház és Film Intézet egyetemi szakirányú továbbképzéseinek szakmai programját.
2014 tavaszán kidolgozza a Balaton Szimfóniája Nemzetközi Klasszikus Zenei Fesztivál terveit, Balatonfürednél a tó közepére helyett színpaddal, majd 2014 végén kezdeményezi a székesfehérvári Királyi Bazilika XIII. századi állapotának led fénykontúrokkal, valós méretben megépítését, a „Fénybazilika” programtervet. A tervek forráshiány miatt papíron maradnak.
2014-ben felvételt nyer a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozat köztestületi tagságába, majd a köztestületi tagok 4 évre akadémiai közgyűlési képviselővé választják. 2015-ben képviselőként kezdeményezi a Színházművészeti Tagozat un. Belső Műhelyének létrehozását.
2015. tavaszán a Színház és Film Intézetet átköltözteti a Budapesti Corvinus Egyetemre, ahol a Gazdaságtudományi Kar, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar megbízásából – 12 egyetemi szakirányú továbbképzés kidolgozásával – létrehozza az SZFI egyetemi programját.
2015-ben az SZFI igazgatójaként szerződést köt a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával 10 szakirányú továbbképzés 2016. évi indítására.
2015. tavaszán az AGE Film Kft. alapítója.
2016. elején a Magyar Református Egyház által alapított Református Közéleti és Kulturális Alapítvány elnökének választják, megalapítja és elindítja az RKK Műhely eseménysorozatot.
2016-ban kezdeményezi a 2014 végén bezárt Bárka Színház újra-alapítását, melynek elhelyezéséhez 2017-ben egy használaton kívüli budapesti romos állagú műemlék nagytemplom megmentését kezdeményezi. Egy év minisztériumi előkészítést követően a templomot a szlovák kormányfő – a Magyarországi Szlovák Önkormányzat számára – elkéri a Magyar Államtól.
2018 végétől 2021 végéig Budapesten a Stefánia úton egy századfordulós bérpalota átépítésének és felújításának ügyvezető igazgatója.
2019-ben a Triptichon Film Kft. ügyvezetője és producerként – a magyar állami MTVA-val és a lengyel állami TVP S.A.-val együttműködve, Dr. Molnár Imre életrajzi szakértő és Zsigmond Dezső rendező részvételével – Triptichon címen - elindítja a gróf Esterházy Jánosról szóló koprodukciós dokumentumfilmek létrehozását.
2020 elején szakmai tanulmányban kidolgozza a Vígszínház átfogó korszerűsítési terveit, és pályázatot ad be a Vagszínház igazgatására. A dolgozat egy félig privatizált új színház- és filmművészeti intézmény modellt mutat be, de fejlesztési tervei nem kapnak támogatást.
2020. végén Karácsonyi dalok Európáért (Szent II. János Pál pápa és Esterházy János gondolataival) c. koncertfilm rendezője, valamint Csányi Mártonnal együtt a producere.
2021-ben az Apám, Esterházy János c. rövid dokumentumfilm producere és főszerkesztője (filmterv, végső vágás), amely a Savaria Filmszemlén (nagy)díjat kap (rendező: Zsigmond Dezső).
2021. őszén a Triptichon – Esterházy János élete és öröksége c. dokumentumfilmek producere és főszerkesztője (filmterv, végső vágás), melyből a magyar televíziónak 3x52’-es változat, a lengyel TVP S.A.-nak 72’-es lengyel nyelvű változat, valamint egy 80’-es magyar nyelvű fesztivál verzió készül. 2022-ben vezető producerként megkezdi a nemzetközi koprodukciós TV sorozat forgatókönyv fejlesztését. 2022. nyarán a Magyar Mozgókép Fesztiválon a Triptichont kategóriájában az 5 legjobb film közé választják.
2022. nyarán a Színház és Film Intézetet Budapest belvárosában a Váci utcában lévő egyházi ingatlanegyüttesbe költözteti. 2022. végén a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara új színház- és filmművészeti intézet oktatási programjainak kidolgozásával és alapítási terveinek előkészítésével bízza meg.
2023. első felében Sopron város felkéri a soproni Petőfi Színházat és a Fertőrákosi Barlangszínházat is magában foglaló Soproni Pro Kultúra Nonprofit Kft. szakmai átalakításának és fejlesztési terveinek kidolgozásával, a munkát tanulmány formájában 2023 őszre teljes körűen elkészíti és átadja a városnak.
***
JELENTŐSEBB SZÍNHÁZI SZEREPEI:
Fortunato – C. Goldoni: Chioggiai csetepaté, r.: Zsámbéki Gábor
Kasimire – Ö.V. Horváth: Kasimire és Karoline r.: Zsámbéki Gábor
Jepihodov – A.P. Csehov: Cseresznyéskert r.: Fodor Tamás

JELENTŐSEBB FILMSZEREPEI:
Tejfel – Makk Károly: Magyar rekviem
Samu – Szőnyi G. Sándor: A pályaudvar lovagja
Elek – Sós Mária: Pártütők

SZÍNHÁZI- ÉS ESEMÉNY RENDEZÉSEI:
Csányi János: A játék, Merlin Színház 1993.
W. Shakespeare – Csányi J.: Szentivánéji álom, saját produkció 1994.
W. Shakespeare: Rómeó és Júlia, Bárka Színház 2003.
MRE Alkotmányozó zsinat és ünnep – szimbolikus eseményei és kulturális programja, Debrecen 2009.
R.Duncen - B.Britten: Lukrécia meggyalázása, Magyar Állami Operaház 2013.

FILM- ÉS RÁDIÓ RENDEZÉSEI:
I. Wels – Csányi J.: Transzport c. rádiódráma MR, 1995.
Ady Endre – Csányi János: A fekete zongora 1-2 c. TV film, MTV1, 1996.
Szt. II. János Pál – Esterházy János – Csányi János: Karácsonyi dalok Európáért c. koncertfilm 2020.

FILMPRODUCERI MUNKÁI:
Dalok időrendben – Cseh T. életműsorozat, 1997-2005 (r. Mispál Attila)
Maraton c. dokumentumfilm, 2000. (r. Mispál Attila)
Liberté 56. c. játékfilm, 2006. (r. Vidnyánszky Attila)
Szívdobogás c. kisjátékfilm 2011. (r. Bereményi Géza)
A magunk erejéből – Turistvándi c. dokumentumfilm 2012. (r. Zsigmond Dezső)
Karácsonyi dalok Európáért (Szent II. János Pál pápa és Esterházy János gondolataival) c. koncertfilm 2020. (r. Csányi János)
Apám, Esterházy János c. dokumentumfilm 2021. (r. Zsigmond Dezső)
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége c. dokumentumfilm 3x52’ (MTVA) (r. Zsigmond Dezső)
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége c. dokumentumfilm 80’ (r. Zsigmond Dezső)
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége c. dokumentumfilm 72’ (lengyel nyelvű) (r. Zsigmond Dezső)

JELENTŐSEBB SZAKMAI ALAPÍTÓ TEVÉKENYSÉGE:
Színház- és Filmművészeti Főiskola – Diákönkormányzat 1990. (alapító elnök)
Soproni Petőfi Színház 1990-1991. (alapításal megbízott)
Bárka Színház 1995-1996. (alapító igazgató)
Hajónapló c. lap 1996. (alapító kiadó)
COMET Közép-európai színházi szervezet 2004. (alapító elnök)
Kortárs Magyar Drámafesztivál (DESZKA) 2006. (alapító igazgató)
Színház és Film Intézet 2008-2009. (alapító igazgató)
Nemzeti Kultúráért Egyesület 2010. (alapító ügyvezető, alelnök)
Színház- és Filmművészeti Szakgimnázium és Technikum 2011. (alapító fenntartó)
PTE MK Színház- és Filmművészeti Intézet (alapítás megbízott – folyamatban)

Szakmai partnerek